Számos egyéb érdekes és izgalmas regénnyel együtt az alábbiak érkeztek meg a könyvtárunkba novemberben.

Beaton, M. C.: Hamish Macbeth és a szívek háborúja

Hamish Macbeth őrmesternek felhívják a figyelmét egy különös jövevényre, aki a szomszéd faluba költözött be. Az elbűvölően jóképű, gazdag fiatalember jócskán ki is használja természet adta adottságait: sorra csábítja el a középkorú nőket, akik a hegyek között megbújó, világvégi faluban boldogan omlanak az angol Adonisz karjaiba. A férfi azonban nem számol azzal, hogy a skót Felföld mocsaras kis szegletében milyen könnyen elszabadulnak az indulatok, és hogy játékának súlyos következményei lehetnek. Hamish Macbeth bűntényt szimatol a levegőben, s bár a felbőszült férjek és egymásra féltékenykedő asszonyok kavalkádja nem segíti a tisztánlátását, az események végül megérzéseit igazolják. Miközben a szépséges idegen Hamish menyasszonyával, Priscillával is kikezd, az őrmester egyre inkább megcsömörlik a lány tisztaságmániájától, örökös rendezkedésétől, na meg tartózkodásától, ami megkeseríti a kapcsolatukat. Hamish végül határozott lépésre szánja el magát…

Seeck, Max: Boszorkányvadász

A ​valóság felülmúlja a fikciót…
Helsinki gazdagok lakta elővárosában holtan találják egy híres író feleségét. A meggyilkolt nő elegáns fekete estélyiben, az arcára fagyott kísérteties mosollyal, magányosan ül az asztalfőn.
Aztán a tengerből partra vetődik egy másik áldozat, és a vérfagyasztó bűntettek sorozatának ezzel még nincs vége. Eleinte úgy tűnik, hogy egy bomlott elméjű ámokfutó váltja valóra egy thrillersorozat, a Boszorkányvadászat rituális gyilkosságait. Ám Jessica Niemi nyomozó rádöbben, hogy nem egyetlen bűnözőt keres. Az elkövetők mintha valamiféle fekete mágiának hódolnának, miközben figyelik a felügyelőnő minden mozdulatát – és egy lépéssel mindig előtte járnak. Míg Jessica a különös ügyek megoldásán vívódik, saját múltjának kísértő árnyai sem hagyják nyugodni.
Max Seeck krimije a psziché legmélyére hatol, és szembesíti az olvasót korunk emberének félelmeivel, és azzal, milyen manipulálhatók is vagyunk.
A Boszorkányvadász a fiatal finn szerző kiugró sikere, a nemzetközi könyvpiac idei nagy felfedezése.

Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Őseink is szelfiztek? Már ők is?! – A nagy sikerű 25 szelfi az Árpád-korból kötet után itt a folytatás, amely a török kor képzeletbeli közösségi oldalait mutatja be. Most a 14-17. századi magyarok világba kalauzol minket Lőrinc László, ahol a mindenki számára ismerős, elfeledett vagy éppen kitalált alakok lelkesen posztolnak és kommentelnek a könyv által teremtett virtuális térben.
Vajon hogyan került Lajos király a mohácsi harcmezőn töltött fárasztó órák után a patak hűs vizébe? Miért töltött annyi időt Zsigmond király fejjel lefelé lógva? Ki merészelte ellopni a Szent Koronát? Tényleg hordott álruhát Mátyás király? Hogy fest Zrínyi Miklós egy képregényben?
A vicces kommentek után pedig ne feledkezz meg a fejezetek végén található magyarázó szövegrészekről sem, hiszen mind tudjuk: ami egy közösségi oldalra kikerül, bizony nem mind igaz, még ha fénylik is.

Dániel András: Nincs itt semmi látnivaló!

Késő van, anya leoltotta a lámpát, aludni kéne. Na persze, könnyű azt mondani! A szoba sötétje tele van mindenféle fura dologgal, nem lehet nem észrevenni őket! Elég a falat bámulni: máris olyan, mintha egy árnyékmozi nézői lennénk! De ha lehunyjuk a szemünk, akkor sem egyszerűbb a helyzet! Hiszen a fejünk is tele van egy csomó mindennel – emlékekkel, képekkel, gondolatokkal… Hogy lesz ebből elalvás?!
A válasz talán kiderül Dániel András korábbiaknál is formabontóbb képeskönyvéből, amelyben a szerző álom és ébrenlét határán vezeti olvasóját a villanykapcsoló kattanó hangjától egészen… Nos, hogy meddig, az kiderül ennek a minden szempontból szokatlan könyvnek a lapjairól. (Ahol egy váratlan pillanatban akár még Andy Warhol és Joan Miró is szembesétálhat velünk.)

Tízperces esti mesék

Milyen kalandhoz lenne kedved ma este? Megkeresnéd Dorothyval Ózt, a nagy varázslót? Vagy inkább Hamupipőkének segítenél eljutni a bálba? Esetleg Diótörő oldalán harcolnál a gonosz Egérkirály ellen? Tíz ismert történetet találsz ebben a kötetben, amik pont olyan hosszúak, hogy beleférjenek az esti meseidőbe. Sőt ha már elég nagy vagy, egyedül is elolvashatod őket.

 

 

Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János: A magyarock története

E mű több generáció számára is élvezetes, legendaoszlató, izgalmas olvasmányt kínál, egyúttal igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a rockzene végre Magyarországon is a megérdemelt helyére kerüljön a kultúrtörténetben.
A kötet a maga nemében páratlan történelemkönyv, különleges krónika. A szerzők a magyar rockzene csaknem fél évszázados történetének megírására vállalkoztak abból az alkalomból, hogy a műfaj első képviselői a „koppintós korszak” után „hatvannégyben épphogy elindultak”, majd 1965 nyarán Verőcemaroson, az Expressz-táborban megszülettek azok az első magyar nyelvű Illés-dalok, amelyek az új műfaj hazai kezdeteit jelentik. Számos, eseményekben és jelenségekben gazdag korszak, hat generáció, többtucatnyi stílus, sok száz zenekar és előadó, ezernyi sláger, rádiófelvétel, hanglemez, koncert – erről szól A magyarock története.

Miklya Luzsányi Mónika: Az ecsedi boszorkány

Az ​ecsedi boszorkány nem más, mint a híres törökverő, Török Bálint utolsó leszármazottja, Török Kata. Mi volt az alapja a boszorkányság, a szerelmi bűbáj, a vérfertőzés, a gyermekgyilkosság vádjának, aminek következtében 1614-ben teljes vagyonelkobzásra és fővesztésre ítélték ezt a tündöklően szép, életvidám fiatalasszonyt? Valóban olyan lánglelkű hős volt-e Török Bálint, amilyennek olvasmányainkból megismertük? Milyennek látta őt a felesége, hogyan élt a korabeli celebpár, és milyen lehetett egy nagyasszony élete egy törökverő hős oldalán?
Mintha sötét átok vonulna végig Török Bálint és leszármazottai életén: halálos szerelmek, cselszövés, gyilkosság, orgyilkosság, árulás kíséri őket generációkon át. Mámoros szerelmi légyottok és összeesküvések plasztikusan ábrázolt regénye Miklya Luzsányi Mónikáé. Alapos kutatómunkájának és írói fantáziájának köszönhetően a magyar királyság vérzivataros századainak szereplői elevenednek meg a könyv lapjain: Török Bálint és felesége, Pemfflinger Kata, dédunokájuk, Török Kata és nyíltan titkos szerelme, Báthory Gábor, a későbbi erdélyi fejedelem; Bethlen Gábor, Báthori ellenlábasa, Bocskai István, a hajdúk vezére vagy épp Nádasdy Tamás nádor – s mellettük megannyi szolga és közrendű valós alakja bontakozik ki, miközben elénk tárulnak a török idők babonákkal és átkokkal terhes mindennapjai is. A szexuális aktusok, a bájolások leírásaihoz a Török Kata és társai ellen folytatott boszorkányper korabeli jegyzőkönyveinek részletekbe menő tanúvallomásai szolgáltattak alapot. A két szálon futó cselekményből nem csak Török Kata és Báthory Gábor titkos szerelmét ismerhetjük meg, hanem dédszüleinek történetét is, amely aztán megpecsételte az ecsedi boszorkány sorsát.

Bernard, Caroline: Frida Kahlo és az élet színei

Mexikó, 1925.
A tizenhét éves Frida orvos akar lenni, de egy súlyos buszbaleset meghiúsítja a továbbtanulásról szőtt álmait. A lábadozás keserves hónapjai alatt talál rá a festészetre, és a szárnypróbálgatásai, első festményei teszik elviselhetővé számára a testi korlátok és a fájdalom elfogadását. Beleszeret Diego Rivera festőfejedelembe, akit lenyűgöz a lány vad tehetsége. Összeházasodnak, és a kor ünnepelt párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban.
Szerelmük azonban nem örökkévaló. A csalódott Frida a válás után számtalan nagyvárosban megfordul, együtt éjszakázik a huszadik század hírességeivel. S miközben élete csúcspontjára, a művészete kiteljesedéséhez ér, a várt boldogság helyett a Diego utáni keserű sóvárgás hatja át. Szerelem és halál, élet és halál kettőssége kíséri végig a különleges szimbólumrendszert teremtő munkásságát.

Méhes Károly: Száguldó magyarok

Legendás pilótatörténetek

A ​Száguldó magyarok életrajzi és autósport-történeti könyv. Méghozzá négy magyar versenyző életét-sorsát olvashatják benne, azét a négy autósét, akik gyorsasági nagydíjon, Grand Prix-n indulhattak, vagy legalább megízlelhették, milyen egy királykategóriás autót vezetni. Mivel tehát nem sok ilyen magyar akadt a versenyautózás bő egy évszázada alatt, érdemes megbecsülni – és megismerni őket.
Szisz Ferenc 1906-ban a Renault színeiben nyerte a sportág legelső Grand Prix-jét, a Francia Nagydíjat, így az ő nevével kezdődik az autósport története.
Hartmann László az 1930-as években kis magánistállójának Bugattijával, majd Maseratijával próbálta felvenni a versenyt a nagy Mercedesek, Auto Unionok és Alfa Romeók ellen.
Kesjár Csaba az első ígéret volt, aki bekerülhetett volna a Forma-1-be, de csak három kör adatott számára 1987-ben, egy évvel tragikus halála előtt.
Amit ő nem tudott beteljesíteni, az Baumgartner Zsoltra várt, aki végül első honfitársukként 2003-04-ben, előbb a Jordan, majd a Minardi csapat tagjaiként 20 nagydíjon indult, és 1 világbajnoki pontot szerzett.
A Száguldó magyarok eddig sehol nem publikált adatokkal, interjúkkal és fotóanyaggal igyekszik bemutatni a rajongóknak Szisz, Hartmann, Kesjár és Baumgartner pályafutását.
Méhes Károly (1965) irodalmi munkássága mellett harminc éve tudósít a Forma-1 világáról különböző napilapok és szakfolyóiratok hasábjain, illetve hazai és külföldi weboldalakon. 1998 óta 21 autóversenyzésről szóló könyve jelent meg, legutóbb egy Gilles Villeneuve életéről szóló angol nyelvű interjúkötet és a Scuderia Ferrari történetét feldolgozó album.

Miklya Luzsányi Mónika: Mit tegyek kütyüre kattant gyerekemmel?

Bezzeg ​a mi időnkben a gyerekek még komolyan vették az iskolát. Bezzeg akkor még tanultak. És akkor még voltak igazi barátságok. Egész délután együtt bandáztunk, csavarogtunk a többiekkel. Ma meg? Ma már a gyerekeket nem érdekli semmi, csak a számítógép. Ülnek otthon, és a klaviatúrát nyomkodják ahelyett, hogy tanulnának, bandáznának, csavarognának. Hát miféle gyerekek ezek?
Na de tényleg bennük van a hiba? – teszi fel a kérdést Miklya Luzsányi Mónika. És hiba-e ez egyáltalán? Mi lenne, ha fejcsóválás helyett megpróbálnánk megérteni a gyerekeinket, ha őszinte érdeklődést mutatnánk az iránt, ami számukra – sőt ha az oktatási rendszerünket nézzük, talán nem is csak számukra – valóságosabb, mint az iskolai tananyag? Ha közösen alakítanánk ki a kereteket? Ha már kicsi koruktól fogva felelősségre tanítanánk őket, hogy később ne okozzon gondot a felelős felhasználóvá nevelődés sem? Mert a kulcsszó itt is a felelősség – és a bizalom. A szerző közvetlen, szórakoztató stílusban, élő példákon keresztül mutatja be a különböző szülői attitűdöket, a különféle gyerektípusokat, és egy olyan szemléletbeli mintát kínál, amely hozzásegíthet, hogy legyőzzük a témával kapcsolatos szorongásainkat, és a kezünkbe vegyük az irányítást.